2009. július 29., szerda

Szünet

Hosszabb szünet következik nemsokára. Még 1-2 postot elküldök, aztán bezár jó időre a blog. Lehet örökre, de akkor más néven fog új keletkezni, azt jelzem. Most kis pihenőre van szükség.

2009. július 17., péntek

2009. július 13., hétfő

Moby

Hát, megvolt a BalatonSound és a legjobban várt nap is. Moby + Röyksopp. Mobyval kapcsolatosan ellentétesek az érzéseim. Egyrészt baromi jól szólt, jó volt, másrészt baromi rövid. Egy teljes óra! Basszus, Mike Oldfieldről tudtam, hogy ennyit játszik általában, de azért egy Moby koncerten el lehetett volna lenni két órát is simán. Annyi jó lett volna. Sejtettem, hogy gáz lesz, amikor kiírták, hogy kezdés 23:00. Viszont tényleg nagyon jó volt, nekem bejött. Örültem, hogy a kis ember a gitárjával ott fel alá szaladgál és sok jó szám volt. Szeretnék egyszer látni egy két órás Moby koncertet.
A másik ami zavart a tegnapi napon, az a tény, hogy a Röyksopp azt sem tudta hol van. Ez kicsit aláásta a bizalmamat velük szemben. Plusz zavart, hogy délben a hangpróbán, amin leadtak 3-4 számot, amíg összelőtték a cuccot, addig jobban szólt. Vagyis hangosabban.
Összességében viszont nagyon is tetszett a BalatonSound. Jövőre is lenézek, most már biztos.
Ma csak ilyen magvas gondolatokra futotta, de kell ilyen is. Nemsokára írok egy hosszabbat az oktatás nagy kérdéseiről és egy új képzési formáról, amin részt veszek, mint oktató.

2009. július 11., szombat

2009. július 8., szerda

Balaton, Sound, Decathlon

Hát igen, eljött ez is. Közeledik a BalatonSound. Sőt, itt van. Annyira, hogy holnap el is kezdődik. Én csak szombaton megyek le, de már átnéztem a cuccokat. Rövid leltár: utazós fogkefe, külön tusfürdő, papucs, polifóm, hálózsák, mind megvan. Sátor... hoppá. Basszus. Az jó régen lehetett, hogy sátorban aludtam. A szigeten, de nem ma volt. És nem is tavaly. Sátor mínuszos. Akkor azt be kell szerezni. Hova megy az ember először. Hát igen, vagy Mountex vagy Overland vagy Decathlon. Mivel most low-budget projekt van és nyár, gondoltam ezt olcsóból megúszom. Elmentem tehát a Decathlonba egy jó ár-érték arányos sátorért, amit itthon tavasszal és nyáron nyugodtan lehet használni, gyorsan kinyitható, összecsukható. Ez tényleg olcsó is volt. De ami egy nőnek a cipő- és táskabolt, az nekem az IKEA és Decathlon. Vagy bármilyen sport- és/vagy túrabolt. A műszaki boltokra teszek magasról, ott tudom mit akarok, bemegyek, megveszem, esetleg kicsit nézelődök, de mire a vásárlásig eljutok, addigra kész tervem van. De a sportbolt.... Na, az más. Simán elvoltam 1,5 órát a szaküzletben. Közben eszembe jutott, hogy új úszót akartam venni. Hopp, ott egy leárazott rövidnadrág. Nézd már, van akciós napszemüveg bringázáshoz és futáshoz, UV-szűrő stb. Ez is kell. Hű, ott egy új sátorvas készlet, alu, stabil, de könnyebb, mint az acél, meg kell venni, persze. Végül nagy nehezen - pár másik termékkel pluszban még - sikerült elhagynom az áruházat. Bementem egy 8.000 forintos sátorért, kijöttem 23.000 forintnyi fogyasztással. Veszélyes nekem ilyen helyre bemenni.
És akkor még nem beszéltem a BalatonSoundról. A pénteket és a Kraftwerket nagyon sajnálom... de nem tudok lemenni. Szombat, hát igen, ahogy lehet, megyek le. Ébradés függvénye. Pénteken már mindent összepakolok, szombaton csak reggeli tisztálkodás után felkapom a cuccokat és megyek is. Aztán vasárnap bepörgünk kemény. Röyksopp, Moby. Hm, kell ennél több? Persze, a tavalyi Massive Attack. Vagy egy új kedvenc a Bonobo. Trentemöller. Thievery Corporation. De ne legyünk telhetetlenek. Örüljünk Moby mesternek és a többi valóban világszínvonalú elektronikus irányzatot képviselő előadónak. Sok ismerős, haver, barát is lent lesz, várom már nagyon ezt a hétvégét!

2009. július 4., szombat

Egyedül vagyok, nem magányos

Ezt válaszoltam a minap valakinek, aki mondta, hogy hát igen, biztosan rossz nekem magányosan. De ez nem igaz. Én jól érzem magam, eljárok szórakozni, odafigyelek az étkezésemre, jókat, egészségeket és finomakat eszem, dolgozom, olvasok, sétálok, moziba járok, vacsorát főzök, borozok, sörözök, élvezem a jó dolgokat. Vannak nagyon jó barátaim, akik odafigyelnek a másikra, rám is, én is rájuk. Én nem vagyok magányos, csupán egyedül vagyok.
Nem mondom, hogy nem lenne sokkal jobb azzal együtt lenni, akit szeretek és aki szeret engem, másként: jobb szeretni és szeretve lenni. Hiányzik ez, hogy nincsenek közös tervek utazásra, nyaralásra, kirándulásokra. Később saját házra, kis kertre, házasságra, boldog, tartalmas és hosszú életre. Így egyet tudok most tenni, magamnak tervezek utat, kirándulást, és nyitott szívvel járom a világot, hogy aki lát engem, az ne csukott kapukat, zárkózottságot, önmagamba temetkezést, magányos embert lásson, hanem olyat, aki él a lehetőséggel és tud adni, tud elfogadni.
(A zenét köszi Viknek, aki felhívta rá a figyelmem.)