Barátság

Azon gondolkodom milyen barát vagyok, ha egy barát, egy számomra nagyon fontos személy új pasiját nem tudom 100%-ban elfogadni. Ez valami nem indokolt dolog vagy csupán féltés és az előzmények ismeretében érthető dolog? Valószínűleg  a három valamilyen elegye. Én is csak ember vagyok. Hála Istennek. De pont ezért ismerem az embereket, és féltem azokat a gyermeki lelkű nagyon tiszta embereket, mint a barátom. Még ha ez most neki nem is a legjobb, hogy féltem. És itt jön be a kétség. De ez kicsit megnyugtató is, a túlzott magabiztosság lenne a vég kezdete.

Ez kell nekem

Ennyi egyszerű. Mondhatnám, hogy nem hagyom elmenni. Mondják, hogy aki szeret elenged. Aki még jobban szeret az küzd. Küzdöttem, küzdök, de próbálom a másikat figyelembe venni. Van aki nem ezt teszi és lehet jól teszi. Ez nem mindenkinek jön be, de van akinek bizonyos időkben igen. Én is más vagyok, más-más időkben. Most vágyam csak ennyi, mint a dalban. Meg Szabó Balázs koncertre menni :)

Szívemből szólók dala

Ha százfelé tép az élet, legalább százszor mondom majd el:
Az én szívem nem törik, nem eladó és nem is olcsón vett hely
Visszavár mindig, nem feled! De várhat százezer éven át
Nincs az az idő, Nincsen az a tér ami közénk odafér

Szemhéjam ráborul a szememre, az agyam horizont, te vagy a nap, ha kel
Égboltom ölel, aztán éjjel tovatűnsz, remélem, egyszer magaddal viszel

Graz

2010

Hogy legyen olyan poszt is, amiben arról az évről szóló dalról van szó :) Talán lejött már, hogy Szabó Balázs zenéjét nagyon szeretem. A Suhancos nagyon jó volt. Tetszik a szöveg, a pozitív kicsengés, a zene, a dal. Szóval ez az érzés is itt van, és nagyon jó! :)

Újra megtalált dalok....

Mint ez is. Kicsit 2008-2009 érzésem van. Pedig inkább lehetne 2012 ősztől 2103 tavaszig tartó. Majd alakul, meglátjuk mi lesz. Van amit gondolok, elmondtam, leírtam, most nem így látják talán... talán sosem, mert már jól fog alakulni mindenkinek, talán nekem lesz igazam (most mind a kettőre adok esélyt, aztán meglátjuk). Remélem nem okoskodásnak vették, mert nekem minden gondolatom igaz. Aki nem ismerne, csak idetévedt annak mondom: amit látsz, azt kapod, nincs elrejtett, megjátszott beletörődés, hogy nem zavar valami, nem akarok megfelelni, persze akit szeretek arra odafigyelek. Szóval a dalok. Most megint ezek kerültek elém, pedig esküszöm nem kerestem őket. Felkavart pár érzést. Talán túlzottan hittem abban, amikor azt hallottam, hogy mindig kicsit szerelmesek lesznek belém. Talán rosszkor történt sok minden. Ezen változtatni nem tudunk, de javítani, jót "csinálni", azt igen. Úgy látom megvan még az az érzés kicsit, máshogy, az "édes november" nem volt véletlen. Meg a jó decemberi érzések. Akkor éreztem ugyanazt a melegséget. Persze elgondolkodik az ember ilyenkor, mi van, ha nem jön betegség, és találkozunk, mi van, ha jobban nyomulok, miért próbálkoztam mással, miért nem tartottam ki, stb. Részben hülyeség. Részben meg tudom, hogy alakulhat minden sokféleképpen, és az előzmények mellett a pillanatnyi érzéseink is nagy hatással tudnak lenni ránk, és ez átalakulhat hosszú távú dologgá. Na, végül sikerült hosszúra venni. Kicsit csapkodott a poszt, de ha végig írom, akkor hosszabb. Látszik, hogy most ezek kavarognak a fejemben. Nem értitek? Nem baj, vannak akik igen, nem tudom olvassák-e a blogot mostanában, az a 3 ember aki értheti ezt. Azért valami csak lejön talán másoknak is :) Nem életem posztja, sőt tulajdonképpen lehet felesleges is ilyen formában. De ez is az élet része, nem vagyok tökéletes.

Ezek a sorok teljesen visszatükrözik a gondolataimat. (A fentiek, és lentiek.)

"Én is drága, Te is drága,
Egyetlen fa két virága
Minek nézünk mégis másra?
Nem egymásra, mindig másra.

Én is drága, Te is drága,
Egyetlen fa két virága
Minek nézünk mégis másra?
Én is másra, Te is másra."

Hozd el az éjszakát....

Lassan elmúlt a délután
A holnapra várva feszíti vitorláját
Az égnek az est
Csak egy újabb nap lesz
Isten búcsút intett a tegnapnak

Hozd el az éjszakát
A napfényből nem viselnék már el egy újabb órát
Hozd el az éjszakát
A napfényből nem viselnék már el egy újabb órát

A jövőm kérdéses
Fejem fölött lebeg a sötétben
Nem látom a fényt
Mert elvakít
Isten búcsút intett a tegnapnak

Hozd el az éjszakát
A napfényből nem viselnék már el egy újabb órát
Hozd el az éjszakát
A napfényből nem viselnék már el egy újabb órát

Hozd el az éjszakát
A napfényből nem viselnék már el egy újabb órát
Hozd el az éjszakát
A napfényből nem viselnék már el egy újabb órát

Hozd el az éjszakát...