2009. január 12., hétfő

Szopóág, új-magyar siralom, ilyesmik

Egyik legjobb barátom Ricsi mondása megragadt bennem. Egy neki durván melós napon felhívtam, kérdeztem hogyan megy a sora mostanában? A válasza figyelemre méltó volt: áh, semmi különös, csak a szopásos. Hát, dobtam egy hátast majdnem, úgy kellett figyelnem nehogy hangosan felnevessek a vendéglátóipari egységben, ahol ültem.
Hát, ez most nekem is egy ilyen nap volt. Bár a múlt hét péntekhez képest viszonyítva egész jó. Nem mintha nyavajogni akarnék, mert van aki minden nap ezt éli meg és még éhbérért is dolgozik, szóval összeteszem a két kezem, hogy van meló és még fizet is. Ma délután is végig erre gondoltam. Ebből lesz meg az új TV. Igaz, régi sincs, jól elvoltam nélküle pár évig :-) Meg ebből lesz meg az új konyhai munkalap, ebből újítottam a lakásban, ebből vettem hűtőt stb. Szóval igazán nyűgös voltam ma. Talán azért mert fáradt voltam. Nem tudtam jól kialudni magam és ez rányomta a bélyegét napomra. Pedig a pénteket reggel héttől este fél nyolcig melóval töltöttem, utána meg otthon este tízig festettem, csinosítottam a konyhát, mégsem voltam olyan fáradt a végére, mint ma egész nap.
Aztán meg segítek V-nek fordítani a diplomamunkájához anyagot. Neki nem mondtam, de ez igazi szopatós szöveg. Olyan választékosan van leírva angolul és olyan témában - színérzékelés -, hogy azért néha én is megvakartam a fejem a mondatszerkezeten és a szavak széles körén. V megkérdezett a teljes anyagra egy tolmácsot is, hogy mennyiért csinálná. Nem csodálom, hogy majdnem lefordult a székről, mikor meghallotta az árát. Azért csodálom a csajt :-) Nem rest megkérdezni szakembert, akkor sem, ha "csak" anyaggyűjtésről van szó. Mondjuk nincs is szerencséje, mert angolul megérteti magát, de ez a szöveg tényleg magasra teszi a lécet. Tudományos folyóirattól mondjuk az ember ne is várjon gagyit.
A fordításra visszatérve: mennyivel könnyebb csak megérteni a jelentést és a szavakat, mint újra értelmes magyar mondatokat alkotni az eredeti szövegből. Régebben ráadásul jobban ment. Szabad szoftverekhez fordítottam szöveget, meg előtte én fordítgattam más szövegeket, kihasználva az igen intenzív középiskolai angol képzés - heti 11-12 óra - hagyatékát. Viszont a szöveg érdekes, meg tudok segíteni valakinek akit szeretek. Már más, mint nem is olyan régen, de még szeretem. Egy idő után a sértett büszkeségen felülemelkedik a szeretet, ha tényleg igazi volt. Van egy mondás is, azt hiszem Tatiosz: A szeretet ami elmúlik nem is volt igazi szeretet.
Elvileg V fog vigyázni a kecóra is amíg snowboardozok. Rá merem bízni, mert tudom, hogy szépen gondját viseli majd a 9-10 nap alatt, amíg távol leszek.
Furcsa érzések is kerülgetnek egyébként. Próbáltam jó pár dolgot elhessegetni magamtól, olyan gondolatokat, amelyeknek semmi értelme. Jó lenne már - átvitt értelemben is - meglátni a napot és érezni a melegséget, valaki mellett felébredni, valaki haját végigsimítani, belecsókolni a nyakába, nézni, ahogyan reggel nyújtózik és csókot lehelve az ajkára felkelni. Érezni, hogy a szeretet amit adok jól esik és ugyanezt kapni vissza. A nyár jól telt, de az ősszel nem csak a levelek hullottak, a lelkem fájáról is lehullottak a boldogság levelei. A télen még küzdöttem, küszködött a létem, de mindenhonnan van felállás. Ami volt, annak el kellett múlnia úgy látszik, de majd jön megint a tavasz és ugyanúgy megtalálhat, mint V-vel a tavasz végén. Amikor beleszartam mindenbe, nem görcsöltem rá, hogy most úristen mi lesz. Nem kapkodni, a hal is akkor akad jobban a horogra, ha ficánkol. Jól érezni magamat önmagammal - nem bezárkózva! - nem feladni magam és nekifutni az életnek megint, akár vissza is pattanhatok, majd megint megpróbálom. De néha nagyon szar tud lenni, ezeket a napokat kell túlélni. Nem kellene ennyit nyűglődni. Végül is sok választás nincs, tovább kell menni. Lehet, csak aludni kellene egy nagyot és minden szép lenne.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése