2011. december 19., hétfő

SF - vegyes

Szoval mi van SF-fel... Hat az, ahol abbahagytam. Furcsan egymas mellett el a szep es lepukkant, a szegeny, es az elit.
Azt meg mindenkeppen el kell mondanom, hogy itt Kaliforniaban mindenki depresszios. Ami annyit jelent, hogy elmegy a dokihoz, elotte kivalt - megvasarol - egy kartyat, amire fuvet adnak, szigoruan orvosi celbol persze. A dokinal pedig elsirja magat, hogy "jaj istenkem, nem birom, aludni sem birok, zaklatott vagyok" -, a doki meg, hiszen a paciens fizetovendeg, igazolja neki, hogy neki bizony kell az orvosi ganja. Na, ezert erzed neha a belvarosban is, mintha egy holland coffee shopba fekudnel be. A Haight streeten is kinyitottak egy kocsiajtot, ahol majdnem bevertem az orrom a fustbol letrejott falba, olyan massziv volt.
A tobbi dolog pedig tavirati stilusban SF-rol:
- vasarnaponkent - ma lattam csak - a kikotoben van itt a piros, hol a piros, csak itt fekete az "oszto", mexikoi a "nyero", a balek nem tudom ki lehet, nem alltam le nezni
- sok utcazenesz van, es eleg jok is, az egyiket le is videoztam, persze adtam is neki tippet
- itt is megjon Jezus, csak itt nem egy koreai bacsi enekel, mint otthon a nyugati aluljaroban, hanem a Market Streeten egy mexikoi pasi uvolti, hogy "I love you brothers and sisters but you have to follow Jesus", de mindezt olyan hangon, mint Bodocs tornatara... "LEGYSZIVEEEES!!!! CSINALD!!!!" :)
- sok, es tiszta restroom van, azaz WC, ingyen
- a tomegkozlekedes ugyanolyan lassu, es kb hasonlo arban van - persze, ezeknek ez itt ingyen van... igaz Larry? :)

Roviden most meg ennyi fert bele mara fiatalok, most par nap szunet lesz :)

Day 1-4

Hat, most egy kicsit surubb osszefoglalo jon. Azert is, mert mindent nem tudok most reszletesen leirni. Idom sem vegtelen, meg az internet sem a desktop gepeken :)
A lenyeg: SF egy elheto, es jo varos.
A felfedezesere azt a modszert alkalmazom, amit mindig: szepen lassan bejarom a varost. Minden napra egy, maximum ketto fo attrakciot tartogatok. Igy kozben barmire van idom, ha ratalalok, mert nincs rajtam a siettseg. Idom az meg van :)
A varosban setalgatas kozben most is talaltam erdekes dolgokat, szep hazakat, hazfalakat, helyeket, melyek megadjak SF lenyeget. Van idom beszelgetni is emberekkel. Itt amugy is sokkal kozvetlenebbek az emberek, olyanok, mint otthon a vilaglatott, es/vagy nyitott fiatalok. Na, megint sokat akarok irni, de rovid leszek.
Szoval, eddig bejartam a kikotoi reszt, amit mindenkeppen erdemes megnezni! Kulon jo a Golden Gate Park, es az odavezeto ut is, ott a Haight/Ashburynel a hazakat dekoraljak, vannak muveszi graffitik, lazasag, es kicsit SOHO jelleg. A minden fele - thai, indiai, olasz, ir stb. - helyekrol ott pedig az uj-zelandi Wellington jutott eszembe, a Cuba street. Na, ez pont olyan, csak nem 300 meter hosszu, hanem 3 km :)
A park pedig nagyon jo, es tele van latnivaloval.
Azt mindenkeppen erdemes elmondanom, hogy erdemes City Passt venni, igaz, 69 dollar, de egyreszt a tomegkozlekedes ingyenes, - amit ma, a 4ik nap vegen mar hasznalok is -, masreszt pedig van olyan latnivalo, amit igy ingyen megnezhetsz, mondjuk 40 dollar helyett.... Nem mindegy.
Jut eszembe, tomegkozlekedes: van itt historic tramway... baszod, ez pont olyan, mint otthon a 41-es villamos, csak otthon azt komolyan is gondoljak... Szerintem a kulfoldiek, akik arra jarnak, azert nem rohogik ki, mert azt hiszik ezek nosztalgia jaratok otthon is... az igazsagot azt hiszem soha nem mondom el nekik.

Vissza a varoshoz! Ennyi hegyet, es emelkedot Te varoson belul nem lattal meg, az biztos. Mindenesetre azert nagyon jo dolog es poen, ha mar cable carral mesz, peldaul, es nem gyalog. Az egesz varos el, de vannak olyan dolgok, amik furcsak nekem. Itt peldaul megfer egymas mellett, es ott is talalod meg a csilivili ettermet, es a horgolt fuggonyos(!) kinai kifozdet, ami ugyanolyan bizalomgerjesztoen nez ki, mint otthon... Ok, nem a belvaros-belvaros reszen, hanem kicsit kijebb, kb mintha az Erzsebet koruton lenne ez igy.

A varosban egyebkent is latok ilyen hasonlosagokat, en peldaul a helyi Balahan lakom, itt Tenderloinnak hivjak. Errol azt kell tudni, hogy 5-6 perc seta a Union Square, ami az egyik leghiresebb bevasarlohely USAban, extra uzletek is vannak, meg innen kezdodik a Financial district mellett a kiemelt belvarosi ovezet, mint otthon az 5-ik kerulet. Es itt it ervenyes a szabaly, hogy maradj a jo utcan. Szoval, 5 perc, de olyan hirtelen valtassal erkezel meg a nem rossz, de kicsit lepukkant kornyekrol az extraba, ahogy atmesz az utca tuloldalara. Szo szerint. A szallasom mellett van egy csili vili uj irodas hely, meg parkolo, 1 blokkal nyugatra pedig egy teljesen uj franko haz, aminek viszont mar az oldalaban is olyan resz van, hogy benezel, es latod a legsotetebb nyolckert. Es ez valahogy itt termeszetes. A terkepen be is satiroztak nekem merre ne menjek. Napkozben se, de este 6tol reggel 9ig meg vegkepp ne. Mondjuk ezt gondoltam, mert az "en" sarkomra is kijott mar par arc, az egyik kb annyi cuccot ajanlott kb 2 mp alatt amig elhaladtam mellette, amibol patikat nyithattam volna. Egyebkent nincs gaz a hellyel, bar Kriszti szerint a nem tul jo, erre mondtam, hogy mond ki, getto... de nem az, engem a Blaha-Nepszinhaz utca-Jozef korut - Maria utca kornyekre emlekztet. Van par utca, ahova nem mesz be, a tobbi meg rendben van, de azert tudod, hogy nem a legjobb kornyeken vagy. De mondom, 5 perc a Union. Ez a kettosseg meglatszik meg sok helyen, es az amerikaiaknak ez termeszetes, ugy latom. Nekunk, europai szemmel talan kicsit furcsa, hogy csilivili, szemben meg bomlo epulet. Vagy a Salesforce - hint: salesforce.com - epuletevel szemben egy parkolo van, elotte pedig "homeless kiallitas". Mintha az OTPvel szemben az 5ik keruletben lebontottak volna a hazat, es 10 hajlektalan ott aludna. Egyebkent meg mindenki rendben van mindenkivel, senki nem bant senkit, a homelessek tisztelik a te szferadat, es nem bantanak, amig nincs problema, addig oket sem basztatja senki. Jah, azert belvarosban kitehetsz papirt, hogy tilos ott aludni, es a rendorok ellenorizni is szoktak, ha befekszik valaki, hogy van-e ajtodon ilyen. Es itt a rendornek eleg eros megbecsulese van.
Na, de nem is a homelessekrol akartam irni, csak a furcsa kettossegrol. Ettol fuggetlenul egyik legjobb varos, amiben jartam valaha. Folyt kov.

2011. december 18., vasárnap

San Francisco - Day 0.

Na, csak legyen valami, egyelore ekezetek nelkul, aztan egyszer az is lesz :)
Szoval a repulout es megerkezes. A repulout az a szokasos, ami 4 oran felul van: szetulod magad, orulsz, ha aludni birsz, megnezel egy filmet, olvasol, de komas leszel. A mellettem ulo srac viszont tovabblepett, magasabb szinten lehet, mert eves kozben elaludt a repulon :)
A belepes az USA-ba ket tanulsaggal szolgalt. Az egyik, hogy szervezni tudnak: kint volt a nevem, mivel atszalltam, Chicago - San Francisco viszonylaton, es nem akartak, hogy lekessem, ezert adtak egy specko kartyat, amit sasoltak a munkatarsak ott, es mindig iranyitottak, kikerultem a nagy sort, kaptam gyorsitott belepest.
A masik viszont a klasszik, hatalommanias, sarkos, igazi f@sz amerikai burokrata, CDP Officer Divila. 50es hataror, aki teljesen hulye volt. Egy igazi jerk, hogy stilusos maradjak. Alig birta kezelni a beleptetorendszert, 2x adtam ujjlenyomatot, arckepet, stb. Igazsagtalan lennek, ha azt mondanam, hogy mindegyik officer ilyen volt, de volt par nem okos arcu, hogy finom legyek. A mellettem levo sor meg ment, az a pasas tudta a dolgat. Van akit elhulyit a rendszer. Vegul sikerult belepnem, megmondtam neki, hogy akkor most en atmegzek masik sorba. Azt nem lehet. Mondom, akkor lekesem a gepem, ami nekem nem jo, atmegyek kesz. A nevet is ezert neztem meg, panaszt tudjak tenni, aztan kohogje ki a masik jaratot. Vegul elintezte a beleptetest plusz munkaval, de mondta ezt nem mindenkinek teszi meg... de kedves, hogz elvegzi a munkajat... ami elront, es hajlando segiteni. Magyar onkormanyzatosnak elmenne... Na, mindegy, mert vegul bent voltam, es ezen felul mindenki segitokesz volt. Az USAban tenyleg a vasarlo a kiraly. Murphy jott persze: a gepert kar volt szaladni. Ugyanis a csomagot, mivel itt leptem be az USAba, fel kellett venni, customs - van-e nalam hus, drog, fegyver stb - persze nincs, reclaim the baggage, azaz ujra leadom. Ezert szaladok, es, mert a ket terminal kozott is vasut van, oda  is futas, azt elerem, leszalok, pont boarding kezdete utan erek oda... azaz ernek, mert masszivan kesnek, vegul 20-25 perc kesessel elindulunk. A kapitany "megnyugtat", hogy amennyire biztonsagos, kihasznalja a hatszelet es a maximum sebesseget. En imadom a repulest, de itt azert - a szarny mellett ulve - elgondolkodok azon, hogy biztosan kell-e sietni, mert a gep ugy raz, hogy inkabb a nalam levo Palya Bea konyvbe mellyedek el. Amikor en rancolom a szemoldokom, akkor annak azert oka szokott lenni... Viszont tenyleg biztonsagosan megerkeztunk.
Kriszti ott vart mart, es most jottem ra, miert is olyan jo, ha hosszu ut utan ott varnak. Velem meg soha nem volt ilyen, valahogy mindig egyedul erkeztem nagy utrol, es vagy pont nem volt parom, vagy eppen olyan keso volt, hogy senkinek nem szoltam. Viszont jo volt latni hugit :) At is adtam anyukaja ajandekat, vigyorgott, es boldog volt, jo volt latni. Repuloter utan elmentunk egy kis setakocsikazasra, megneztem a kornyeket, atmentunk a Golden Gate hidon, majd elmentunk a szallasra. A cuccokat leraktam es megvolt az elso sorozes is USAban, Pilsnerrel :)

A tobbi majd kesobb.
ui.: Annyi, hogy megis hozni kellett volna regebbi laptopot, mert este lenne idom irni, es megis kenyelmesebb lenne magyar ekezettel.... meg igy a kepek biztonsagi mentese is maceras... de majd irok meg (remelem :))

2011. szeptember 2., péntek

A zene szólt...

Ma valamiért folyamatosan ez a dal járt a fejemben....

2011. augusztus 29., hétfő

Élet

Élek, jól vagyok. És szerencsés. A mindennapi csodák, és több más dolog miatt. Majdnem azt írtam, hogy a kis dolgok miatt, de rájöttem közben, hogy ezek a legnagyobb dolgok. A kis apró csodák. Nem vagyok allergiás - legalábbis pollenre biztos nem -, vannak jó barátaim, tudom élvezni az életet, nem kell minden nap a túlélésért küzdenem, nincsenek nagy betegségeim - kisebbek, mint megfázás persze van néha -, és még sorolhatnám. Természetesen lehetne sok minden jobb is.

Mennyivel jobb viszont, mint sokan másoknak és nincsenek nagy tragédiák, legalábbis nem nagyobbak, mint mindenkinek. És ez jó. Meg kell becsülni a mindennapi csodákat.

2011. július 20., szerda

Eső

Végre esik. Remélem elmos minden rossz érzést is belül és csak a jók maradnak. Akkor is, ha botorság ilyet várni. Jól esik, és kell néha olyan dolgokra is vágyni, ami tudjuk, hogy botorság, de jó érzés.

2011. június 22., szerda

Ambivalens érzések

Azt hiszem az egyik legfurcsább érzés, mikor találkozol valakivel és azt érzed, hogy még mindig megérint, szereted egy részét, mint embert, szereted a másik nemből jövő kisugárzását, emlékezel a jóra és felvidít, de tudod, hogy soha nem tudnál vele együtt élni többé, mert olyan dolgok történtek.

2011. június 19., vasárnap

Művész és művészet

George Michaelre lehet sok mindent mondani. A kezdeti Wham! és a bevásárlóközpontokban minden télen hányásig játszott "Lászt krisztmász áj gév jú máj hárt" borzalomtól azért elég hamar eljutott oda, hogy kiderült milyen jó dalokat tud írni. Aztán mélyre süllyedni is, magánéletileg. Nem a lejtőn volt, hanem a szakadék mélyén. Mégis bebizonyította, hogy művész. Felállt a padlóról és másziki kifele a gödörből. Zenélni pedig még mindig jól tud, bizonyítva, hogy az igazi művész és művészet mindig tud érvényesülni. Ehhez a feldolgozáshoz, azt hiszem nem kell kommentár, önmagáért beszél.




2011. június 7., kedd

Találkozások

Jó érzés, mikor előkerülnek régi emberek. Jó érzés megint hallani azokról, akikkel elvesztettétek a kapcsolatot egy ideig. Meg lehet beszélni dolgokat, és jó, mikor nem a neheztelést érzed, hova és miért tűnt el. Lehet jó oka volt rá, ahogy neked is. A viszontlátás öröme és az "újrakezdés" lehetősége boldoggá tesz. Van aki mindig nyitott ajtót talál nálad. És ez jó. Valamint az idő fogalma is viszonylagos.
Néha a hónapok is éveknek tűnnek. Néha évek múlva is csak úgy érzitek, mintha tegnap találkoztatok volna.

Egyszerűen mondva: a viszontlátás öröméért mindig megéri találkozni.

Fáradtság

Van amikor elfáradsz. Nem egyszerűen, és nem is csak a fizikai fáradtságról van szó és nem is a szellemiről, bár ahhoz áll közel. Csak nem arról szól, hogy a munkanap kemény, hanem egyszerűen sok már. És nagyon fáradt tudsz lenni ilyenkor. Most érzem, hogy kell egy pár nap mozgás a szabadban és nem szabad törődni semmivel. Fáradt vagyok. Nagyon.

2011. május 8., vasárnap

Fejlesztői konferencia

Mondhatjuk, hogy nem magánügy egy szakmai konferencia, de ez nem mindig van így. Aki a kezdetektől linux körökből indult, vagy már elég korán elkezdte - mint én - használni a linuxot és szabad szoftvereket, amikor az még csak  egy kis csoportot érdekelt, akkor van egy bizonyos mértékű személyes töltete is egy ilyen konferenciának.
Most zajlik az Ubuntu Developer Summit, ami egy központi rendezvénye az Ubuntu Linuxnak és pont Budapesten. Nagyon sűrű a hét, de ilyenkor az ember elgondolkodik, hogy mégis részt kellene venni egy ilyenen. Nem minden nap adatik meg a lehetőség, hogy részt vegyen egy ilyen redezvényen a saját városában. Valahogy át kell szervezni a munkát, hogy legalább egy napot ott tudjak lenni az egy hétből.

2011. április 20., szerda

Mai vers

Szeress, ne kérdezd, hogy miért, ha nem magamért: magadért, a jövőért, egy napodért, ezért a meleg mosolyért, mit meg is ízlelhetett ajkad, ennyiért, ízéért e friss pillanatnak. /Illyés Gyula/

2011. április 17., vasárnap

Érzés

Ma este ránéztem Emese blogjára, és elfogott egy érzés, amikor olvastam a bejegyzést. Nagyon ismerős érzés. És erről eszembe jutott egy itthon nem annyira ismert előadó. És a kicsit szomorkás, de gyönyörű dala. Jó ezt meghallgatni és úgy aludni el.


A Muzslára felmenni...

Az az igazi kihívás!
Régen túráztam, de pénteken munkaügyben voltam egy cégnél, ahol régi ismerős, haver van ott, és szólt, hogy csatlakozzak, ha van kedvem. Gépet amúgy sem akartam látni, legalább szombaton, biciklizni akartam, de a túra és a hegyek elcsábított! 25 kilométer, mi az nekem... Na jó, túra után átértékeltem. Nagyon jól esett. Régi önmagamhoz képest volt erőlködés, de kellemes és pihentető volt sokszor a túra. Sokszor meg olyan embert próbáló, hogy csak na. A 25,9 km-en belül volt 803 méter szintkülönbség, benne két embert próbáló emelkedővel, és sok másikkal. Jó volt feltöltődni a természet energiájával, barátokkal lenni, didergősen elindulni, majd jól kiemelgedni, később a napsütésben túrázni és jól kimerülni


A kép a www.matraberc.hu-ról jött.

2011. április 15., péntek

Végre péntek

Végre jön a hétvége. Ünnepelni is fogunk, Linda barátomat, akinek szülinapja lesz. A böjt miatt még ásványvízzel kell pörögnöm, de sebaj, lesz még alkalom és a buli sem az alkohol mennyiségétől függöt sosem. Bár tudott vicces helyzeteket teremteni :) Már, csak a mai napot kell abszolválni a munkában és kész. Egy, két, há.. rajta!

És ennek miért nincs embed kódja??? Mindegy, ugorjatok rá és érezzétek a zenét!
http://www.youtube.com/watch?v=hyZXk95kf4k

2011. április 11., hétfő

József Attila

Ma van a Költészet Napja, József Attila születésnapja. Teljes életet élt, alkotott a rövid iső alatt, ami megadatott neki. Ő így volt egész.

2011. április 6., szerda

Ovi

Miért van az, hogy jó pár cégnél nem tudod megkülönböztetni a dolgozókat a nagycsoportos ovisoktól? Ez a mai nap tapasztalata.
Published with Blogger-droid v1.6.8

2011. április 5., kedd

Kis pihenés

Tegnap koncert volt. Jól esett. Kellett már örülni, ugrálni, táncolni. Jó volt a hangulat. Még egy CD-t is vettem :) 
Érdekes és jó volt hallani az arab, jiddis, rock zene és többször a drum'n'bass kombinációját, mert jól csinálták. Ebben az énekesnőben pedig van valami olyan energia, őszinteség és jókedv, ami árad a színpadról a közönség felé, nem tudod nem észrevenni, olyan erős a kisugárzása.

2011. március 27., vasárnap

Túlélhet a barátság egy kapcsolatot?

Though I believe the friendship can survive... Na igen, sok mindenki gondolta. Talán kifordult a gondolkodásom. Talán én adok túl sokat és ettől túl sok csalódás jön létre, mert azt gondolom, hogy mindenki ilyen.

Van, aki úgy gondolja, hogy a szakítás után minden kapcsolatot meg kell szakítani. Van aki azt mondja, lehet tartani a kapcsolatot.

Szerintem egyik álláspont sem teljesen jó. Aki bántott, aki kihasznált, megcsalt, visszaélt a bizalmammal, azzal nem lehet és nem is szabad tartani a kapcsolatot. Akivel sok mindent megéltünk, akivel "csak" elfáradt a kapcsolat, mert nem tudtunk annyira odafigyelni, de próbáltunk, vagy olyanok voltak a körülmények, aki nem bántott engem, azzal érdemes és kell is tartani a kapcsolatot. Nem egymás szájában lógva, természetesen, hanem időnként. Tatiosz szerint a szeretet, ami elmúlik, nem is volt szeretet. Lehet, hogy megváltozik a szeretet, másfajta, ez természetes folyamat. Az is lehet, hogy gondolunk a másikra, de nem keressük meg ilyenkor. Azt felejtik el sokan, hogy nekik ez miként esne? Akkor, ha éppen nem élnek mondjuk boldog - vagy annak tűnő - kapcsolatban. Miként esett nekik ez. Vagy akár úgy is, hogy minden a legjobban alakul? (Ál)Szerény véleményem szerint nem szabad a kapcsolatokat általánosságban kezelni és ráhúzni egy viselkedési sémát a szakítások utáni helyzetre.

2011. március 25., péntek

Néha

Néha nehéz.
Néha könnyű.
Néha rossz.
Néha jó.
Néha attól jó, hogy nehéz.
Alámerülsz a víznek, majd felemelkedsz.
Kiemelkedsz a vízből és megkönnyebbülsz. Lélegzethez jutsz.
Néha attól jó, hogy felemelkedve érzed, hogy jobb.

2011. március 17., csütörtök

Köszönet

Ma délután és este folyamán sokszor kaptam köszönetet. Elmondták, hogy lehet rám számítani és megbízható vagyok. Idézve: "mindig itt vagy, és lehet rád számítani, hogy jössz, ha szükség van rád". Jól esett, mert őszintén mondták és nem túllihegve.
Jó érzés és visszajelzés, ha az embernek ezt mondják. Mindenkinek szüksége van néha visszajelzésekre. Nagyon örültem és ezért is posztolom ki, mert különben csak céltalan önreklám lenne, talán annak is tűnik. Viszont annyira jól esett, hogy el kell mondanom és ki kell írnom magamból, mert mostanában különösen jól esik, ha ilyet hallok. Hála Istennek, én is hasonlókat mondhatok a hozzám közel álló barátaimról.
Ez az eset most éppen munka volt, az oktatáshoz kapcsolódó, de ugyanolyan jól esett, mintha csak magán dolog után mondták volna. Azért is, mert nem csak ehhez a munkához kapcsolódóan mondták, hanem általánosságban jegyezték meg. Én is köszönöm, Ildi. Jól esett.

2011. március 15., kedd

az kapcsolatokról....

Egy idő után rájössz, hogy a fontos kapcsolatokat páran ugyanúgy ott tudják hagyni, mint a gyerek a kesztyűt a padon. A fontos különbség, hogy nem tudod és nem is szabad a "nyakába kötni" magad a másiknak. Ha fázni fog a keze, akkor így járt, te nem mehetsz utána, mert a kesztyűnek nincs lába. Ha kap másik kesztyűt, akkor meg felesleges a régi kézre vágyni, mert elfeledkezik rólad. Nem biztos, hogy rosszindulatból, hanem mert "gyerek". Még nem érti miért fáj ez a másiknak, nem rakja össze, hogy neki is ugyanígy fájt másik esetben, mikor egy másik "gyerek" megbántotta. Szóval, inkább melegítsd azt a kezet, aki megtalál a padon és szüksége van rád, hogy ne fázzon.

2011. január 7., péntek

Reboot....

Szakmámból adódik a kifejezés.... hát igen, a megszokásokat nehezen adja fel az ember. A blog is remélhetőleg rebootol. Bár, azt hiszem, ha olyan dolog van csak, amiről nem gondolom, hogy átadna valamit, akkor miért írjak? Csak azért, hogy legyen post? Az nem jó.
Szóval, újraindulás...
És mi indul újra??
Újra:
- diéta
- újra úgy állok a magán dolgokhoz, ahogy kell (bár ma volt egy kis visszalépés)
- futás, edzés
- a világ csodáinak szemlélése, mint 2008-ban.... és utána.

Ez nem jelenti a múlt feladását és a teljes felejtést. Nem akarom elfelejteni az elmúlt 1,5 évet.
Aki tudja, az érti, hogy kinek üzenem: a most sikere nem igazolja a múltat és azt, hogy akkor nem kellett valami, hogy ma sikeres legyél, és azt,hogy "csak nem a megfelelő ember volt ott". Nem baj, hogy valami úgy történik, ahogy. Az a gond, ha úgy gondolod, hogy ez sosem lehetett másként és nem gondolsz bele, vajon ez miként alakult volna, ha nem az van melletted, aki ott volt.... Miért kell azt nézni, régen mi volt? Nem változunk-e az idővel?
Nem volt-e számomra is fontos a szeretett ember után a többi? Nem voltak-e ők is szeretett emberek? Dehogynem.... Azok voltak, nagyon is.Sok mindent megtapasztaltam még, és sok örömet adtak ők is, én is nekik (úgy tudom, és remélem is). Van akiknek nagyon-nagyon sokat köszönhetek, köszönöm Neked. Bármennyi volt a balhé, a pattogás, emlékszem a szemedre, az ölelésre, a bújásra, a hangodra... nélküled is sokkal kevesebb lett volna ez az élet.... Nem merném mégsem mondani, hogy nem lett volna máshogyan, de ugyanilyen jó, ha nem változik meg egy kapcsolat. Amikor pedig szükség van.... emlékezz erre, amit mondtam.

A jó dolgok, hogy megint bírtam hinni, bújni és most már feltétel nélkül, megint bírnék még a világ végére is elmenni.... saját dolgokat - amíg nem a hosszútávú kapcsolatban akadályoz - háttérbe szorítani, ha kell.... és ez jó. Mert már nem én vagyok, hanem MI, ha úgy alakul. És igen, újra tudok mindenben hinni....

Újraindultam  :)