És most is el vagyok havazva. Amikor pedig időm volt, akkor megéltem, amit a "ma" adott. Nem gondolkodtam, nem paráztam a jövőn. Mikor elkezdtem utóbbiakat művelni, na, akkor volt néha hullámvasút. Most annyi, de annyi dolog van, munkában és magánéletben is, hogy tényleg nem volt időm írni. De már hiányzott. Szívesen írnék hosszabbat, de most csak egy idézetet fogok kopipésztelni, ami az első sorra vonatkozott és tetszik nekem.
"Egy idő után megtanulod a finom különbségtételt a kézfogás és az önfeláldozás között... És megtanulod, hogy a vonzalom nem azonos a szerelemmel, és a társaság a biztonsággal... És kezded megérteni, hogy a csók nem pecsét, és a bók nem esküszó... És hozzászoksz, hogy emelt fővel és nyitott szemmel fogadd a vereséget: a felnőtt méltóságával, nem pedig a gyermek kétségbeesésével.. És belejössz, hogy minden tervedet a mára alapozd, mert a holnap talaja túl ingatag ehhez... Egy idő után kitapasztalod, hogy még a napsugár is éget ha túl sokáig ér... Műveld hát saját kertecskédet, magad ékesítsd fel lelkedet, ne másoktól várd, hogy virágot hozzon neked... És megtanulod, hogy valóban sokat kibírsz... hogy valóban erős vagy... és valóban értékes."
(Shoffstall)
"Egy idő után megtanulod a finom különbségtételt a kézfogás és az önfeláldozás között... És megtanulod, hogy a vonzalom nem azonos a szerelemmel, és a társaság a biztonsággal... És kezded megérteni, hogy a csók nem pecsét, és a bók nem esküszó... És hozzászoksz, hogy emelt fővel és nyitott szemmel fogadd a vereséget: a felnőtt méltóságával, nem pedig a gyermek kétségbeesésével.. És belejössz, hogy minden tervedet a mára alapozd, mert a holnap talaja túl ingatag ehhez... Egy idő után kitapasztalod, hogy még a napsugár is éget ha túl sokáig ér... Műveld hát saját kertecskédet, magad ékesítsd fel lelkedet, ne másoktól várd, hogy virágot hozzon neked... És megtanulod, hogy valóban sokat kibírsz... hogy valóban erős vagy... és valóban értékes."
(Shoffstall)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése