A Tankcsapda megmondja

Most nem érzem szarul magam, lehetne persze jobb vagy más. Most nem várok el semmit, nem kattogok rá a dolgokra (vagy mégis?). Elégedett vagyok azzal, amit kiosztott a sors és várom azt, hogy más is kimondja azt, amit én ki tudnék, ha megteszik a kezdő lépést. Most azonban azért nem csalódok, mert úgy vagyok vele, hogy nem fogják megtenni adott időn belül. Attól viszont még jól tudom magam érezni. Kérdés persze, hogy meddig.

Ezt a Tankcsapda számot most már meg bírom hallgatni. Nagyon jó szám egyébként, de pár hónapja ez kész "halál" lett volna. Nem olyan lágy és nem olyan szenvedős, ez jobban hasonlít az életre: karcos, kemény, fájó tőr a szívbe, keményen megmondják a valóságot, milyen érzés amikor felbomlik egy kapcsolat. Nem furcsa, hogy a legszebb szerelmes és szakítós számokat a legnagyobb vadorzók írják? A rockzene képviselői fogalmazzák meg a legjobban ezt, szerintem. Na jó, a Faithless és az Air, meg Annie Lennox is képes volt jó számokat írni mind a két érzésről mélyen írni. De a tuti mégiscsak a rockzenészeknél van :-)

Szerkesztettem: jó a többi is, nincs jobb, meg kevésbé jobb az ilyen hangulatú számok között. Viszont a legtöbb ilyen jellegű és jó szám tényleg a rock zene.



Aki nem akarja meghallgatni a zenét, de kíváncsi a szövegre, annak itt van:
Itt úgysincs vége, ez a dal is most kezdődik el látod…
Indulnom kéne, mielőtt a szavaid tőrét újra a szívembe mártod
Félkész a tervem, úgy bolyong bennem, akár egy eltévedt árnyék
Akit félholtra vertem, hát most szerencsétlentől mit is várnék

Adj valamit, amitől múlik a fájdalom, kérlek
Adj valamit, amitől enyhül a fájdalom

Volt már rá példa, tudom, nem én vagyok az első a sorban, aki csak egy
Nyomorult préda, keresi, kutatja, a menedék hol van
Kérdésre kérdés, igazi válaszok helyett hazugságok
Elég hülye egy érzés, hogy mellém helyetted senkit nem találok

Adj valamit, amitől múlik a fájdalom, kérlek
Adj valamit, amitől enyhül a fájdalom, hogyha szeretsz
Adj valamit, amitől múlik a fájdalom, nagyon kérlek
Adj valamit, amitől enyhül a fájdalom, ami éget belülről
Véget soha nem ér
Előröl kezdődik, újra meg újra
Ahogy a féreg a farkát az áldozataiba fúrja
Ez is úgy fáj, fáj