Ha százfelé tép az élet, legalább százszor mondom majd el:
Az én szívem nem törik, nem eladó és nem is olcsón vett hely
Visszavár mindig, nem feled! De várhat százezer éven át
Nincs az az idő, Nincsen az a tér ami közénk odafér
Szemhéjam ráborul a szememre, az agyam horizont, te vagy a nap, ha kel
Égboltom ölel, aztán éjjel tovatűnsz, remélem, egyszer magaddal viszel
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése